GTR

 

A hétvégi kiránduló idő beindította a vezérhangyát, így gondoltam elruccanok autózni, csavarogni a Balaton-felvidéken, itt-ott megállni kávézni, sütkérezni az őszi napfényben és talán utoljára kiélvezni a bántó él nélküli meleget. Pörfekt.

Hazafelé jövet Füreden krúzolgattam, mikor hirtelen felvillant egy Nissan GTR agresszív, baltával faragott sziluettje. A vénasszonyok nyarának lelki békéje a másodperc törtrésze alatt elszállt, minden vér az arcomba tódult, majd felkiáltottam: – Fúúúúú! Ezt lenyomom. Lenyomoooom mint a szél!!! Visszagangoltam, kezem ráfeszült a kormányra, rúgtam egy kövér gázt és meglódultam. Mit lódultam?! Kilőttem! A négyhengeres motor ledobta láncait, elszabadult az összes megveszekedett Teszkós bevásárlásra kihegyezett lóerő, elöntött az adrenalin és mint vörös posztónak rontó felbőszült bika, úgy téptem magam alatt az aszfaltot. Most megmutatom! Gyermekkoromban nem volt hiábavaló a rengeteg Matchboxozással töltött idő! Eszement gyorsulásom tovább fokozódott, hasítottam egészen ötvenig, ahol mint totemként emelt közlekedési rendőr – hogy pusztulna el – utamat állta az autósok rémálma, egy sebességmérő kapu. De még így is. Így is legyűrtem! A győztesek diadalittas, fennhéjázóan mámoros tekintetével húztam el a GTR mellett, amely a benzinkúton állva szívta magába az éltető 100-as oktánszámú nedűt a töltőoszlopból. Szép volt.

No de, hogy valami dizájnhoz kapcsolódó is kerüljön a bejegyzésbe, lássuk a GTR ünnepi kiadásának promó fotóit és némi technikai információt: 3,8 literes iker-turbós V6, 710 lóerő, húsz hüvelykes kerekek, szénfekete bőr belső, McLaren-stílusú hátsó szárny és szénszálas diffúzor. Természetesen Nismo.

Simán betenném a nappalimba...

Név:	50
E-mail:	50
Szöveg:	Felhasználható karakterek száma: 1000
	Írd ide mit látsz a képen:
	Mentés     Mégsem